A szeretet körforgása
(Tantörténet)
Egyik reggel, egy paraszt dörömbölt a ferences kolostor kapujában. Amikor a
portás kinyitotta a kaput, a paraszt átnyújtott neki egy pompás szőlőfürtöt.
− Drága kapus barát, ez itt a
szőlőm legszebb fürtje, azért jöttem, hogy elhozzam neked ajándékba!
− Köszönöm! Máris viszem az
gvárdiánnak, aki biztosan nagyon fog neki örülni.
− Nem. Én neked hoztam.
− Nekem? Én nem érdemlem meg a
természetnek ily gyönyörű ajándékát.
− Amikor kopogtattam, Te mindig szívesen
nyitottál ajtót nekem. Amikor segítségre szorultam, mert a szárazság
tönkretette a termést, mindennap adtál egy darab kenyeret és egy pohár bort.
Azt akarom, hogy ez a fürt szőlő neked is adjon valamit a nap szeretetéből, az
első szépségből.
A kapus barát letette maga elé a fürtöt, és egész délelőtt csodálta:
valóban nagyon szép volt. Éppen ezért úgy döntött, hogy átadja az gvárdiánnak,
aki mindig bölcs szavakkal biztatta. Az gvárdiánnak is nagyon örült a szőlőnek,
de eszébe jutott, hogy van a kolostorban egy beteg barát, és azt gondolta:
"Neki adom a szőlőt. Talán megajándékozza őt egy kis vidámsággal."
De a szőlő nem maradt sokáig a beteg barát szobájában, mert ő is
elgondolkodott: "A szakács barát gondoskodik rólam, mindig a legjobb ételt
adja nekem. Biztos vagyok benne, hogy ez a szőlőfürt majd boldoggá teszi."
És amikor a szakács barát belépett hozzá az ebéddel, átadta neki a szőlőt.
− Ez a tied. Mivel te mindennap
kapcsolatban vagy a természet ajándékaival, te tudni fogod, mit kezdj Istennek
ezzel a csodálatos művével.
A szakács barátot elkápráztatta a fürt szépsége, meg is mutatta segédjének,
milyen tökéletes szőlőt kapott. Olyan tökéleteset, hogy senki sem értékelhette
volna jobban, mint a sekrestyés barát, aki az oltáriszentséget őrzi, és akit a
kolostorban sokan szentnek tartottak.
Aztán sekrestyés barát odaajándékozta szőlőt a legfiatalabb novíciusnak,
hogy megértse, hogy a teremtés benne rejlik a legapróbb részletekben is. Amikor
a novícius megkapta, szíve megtelt Isten dicsőségével, mert még soha nem látott
ilyen szép fürtöt. És eszébe jutott az a nap, amikor először lépett a
kolostorba, és eszébe jutott az az ember, aki akkor ajtót nyitott neki. Ez
tette lehetővé, hogy egy olyan közösség tagjává válhasson, amely tudja
értékelni a csodákat.
Így nem sokkal naplemente előtt, elvitte a szőlőt a kapus barátnak.
− Edd meg és teljen benne örömöd.
Hiszen te időd nagy részét itt töltöd egyedül, ez a szőlő jót fog tenni neked.
A kapus barát pedig megértette, hogy ezt az ajándékot valóban neki szánták,
minden egyes szőlőszemet hosszan ízlelgetett, és boldogan aludt el. Ily módon
bezárult a kör, a boldogság és az öröm köre, amely mindig körülöleli azt, aki
kapcsolatban áll a Szeretet Forrásával.
Kérlek add tovább, hogy más is bölcselődhessen!!!
Az Egészség legyen Veled!
(ElVed van?)
Szeretettel
ppAndrás
Tel.: 0036-70 63-229-65.
ongyogyitas@gmail.com;
Tel.: 0036-70 63-229-65.
ongyogyitas@gmail.com;
Szeretgom, Szamárhegyi dűlő 2016. október 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése